Fehércsőrű delfin

Fehércsőrű delfin
	A természetes élőhelyén
	A faj mérete az emberhez viszonyítva
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Fogascetek (Odontoceti);
Csoport:	Delphinida;
Öregcsalád:	Delphinoidea;
Család:	Delfinfélék (Delphinidae);
Alcsalád:	Lissodelphininae;
Nem:	Lagenorhynchus; J. E. Gray, 1846
Faj:	L. albirostris;
Tudományos név
	Lagenorhynchus albirostris; (J. E. Gray, 1846)
Szinonimák
	Lagenorhynchus pseudotursio (Reichenbach, 1846); Lagenorhynchus ibseni (Eschricht, 1846);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fehércsőrű delfin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fehércsőrű delfin témájú médiaállományokat és Fehércsőrű delfin témájú kategóriát.

A fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A fehércsőrű delfin az Atlanti-óceán északi, part menti vizeinél tartózkodik. Jelentős állománya van az Északi-tengerben. Előfordul a Balti-tengerben is. Télen az óceán partjai mentén Portugáliáig, illetve Massachusettsig vándorol.

Megjelenése

A fehércsőrű delfin testhossza 235-310 centiméter, tömege legfeljebb 300 kilogramm. A hát- és a farokúszó között jóval finomabban domborodó púpsor látható, mint az egyébként igen hasonló atlanti fehérsávos delfinnél (Lagenorhynchus acutus). Hasonlóan ahhoz, a homlok nagyon laposan emelkedik ki a „csőrből”, amely viszont mindig fehér vagy fehéres. Állkapocsfelenként 22-27 foga van, vagyis lényegesen kevesebb, mint rokonának. Fekete háti oldalát szürke mező választja el a fehér hastól. Mivel a fehér szín a homlok tövén át a csőr hegyéig ér, erős kontrasztot képez a fekete homlokkal. Hátán széles ívben felfelé kanyarodik, de a sötét faroktól egy világosszürke terület választja el. A csillogó fekete hátúszó hosszan, sarló alakban nyúlik hátra, pontosan a hát közepéből. A hosszú mellúszó alapja széles, de hegye felé gyorsan elvékonyodik. Szintén fekete, keskeny csík köti össze a szájszeglettel. A szem mögött tehát, kissé lent és oldalra egy tarka terület található. Az állat meglehetősen erőteljesnek hat. Gyakran teljesen kiugrik a vízből, elegáns ívben vagy csavarban.

Életmódja

A fehércsőrű delfin mindig nagyobb csapatokban jár, akár 1500-nál is többen verődhetnek össze. A partra kivetett állatok időbeli megoszlása azt mutatja, hogy határozottan vándorló faj, nyáron az óceán sarkvidékhez közeli vizeiben, télen a mérsékelt övben található.

Szaporodása

A borjak nagyjából az év közepén születnek, ekkor jó 1 méter hosszúak.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Smithsonian Institution - North American Mammals: Lagenorhynchus albirostris
Whales Dolphins and Porpoises, Mark Carwardine, Dorling Kindersley Handbooks, ISBN 0-7513-2781-6
National Audubon Society Guide to Marine Mammals of the World, Reeves, Stewart, Clapham and Powell, ISBN 0-375-41141-0

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap